Google

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project to make the world's books discoverable online.

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover.

Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the publisher to a library and finally to you.

Usage guidelines Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the

public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying.

We also ask that you:

-* Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individual personal, non-commercial purposes.

and we request that you use these files for

* Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the use of public domain materials for these purposes and may be able to help.

* Maintain attribution The Google "watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.

* Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe.

About Google Book Search

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web a[nttp: //books . google. con/]

HARVARD LAW SCHOOL LIBRARY

A MAGYAR HELYTARTÓTANÁCS

ÉS 1549—1551. ÉVI

LEVELES KÖNYVE

IRTA

( R.KISS ISTVAN

gi KA "ol e

BUDAPEST KIADJA A M. TUD. AKADÉMIA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGA 1908. tos

Regnum Hungariae per vicarios nun- quam est administratum nisi forte, quum aut vicina regna sua ad breve tempus reges nostri inviserunt, aut bella cum exteiris nationibus gesserunt.

(Az 1580. évi országgyűlés felterjesztése.)

tos 17 1933

Budapest, az Athenaeum r.-t. kónyvnyomdája, VII, Rákóczi-üt 54.

ELÓSZÓ.

Az 1903. év nyarán, midón a becses, de még akkor rende- zetlen hédervári levéltárban a kéziratokat rendeztem, több nagyon értékes, még kiadásra váró történelmi kútfő között figyelmemet egy vaskos folio-alakú kötet vonta magára, a melynek figyelmes átlapozása után meggyőződtem arról, hogy az az I. Ferdinánd korabeli helytartótanács 1549—1551. évi levelezését és 1552—1556. évi királyi leiratokat tartal- mazza. I

Első tekintetre is felismerve kiváló fontosságát, fel- hívtam boldogult báró Radvánszky Béla figyelmét, a ki azt a M. T. Akadémia történettudományi bizottságának bemutatta. A bizottság a codex áttanulmányozásával és értékének megállapításával dr. Károlyi Árpád, akad. r. tag urat bízta meg, a ki annak első részét a bécsi udvari levéltár anyagával pontosan összehasonlítván, azt mint elsőrangú forrást kiadásra ajánlotta, a második rész kiadását pedig az említett levéltár fogalmazataival leendő hosszadalmas és fáradságos összehasonlítás eredményétől tette függóvé.!)

Alólírottnak jutott az a szerencse, hogy a bizottság megbízásából mindkét munkát elvégezze.

Két év telt el azóta, mely idő alatt mindkét megbízá- somnak megfelelvén, a codex első részét kiadásra készen, a mélyen tisztelt történettudományi bizottság rendelkezésére bocsátom. Nem csupán a nyers anyagot, a szokásos rövid bevezetéssel ellátva, hanem hozzácsatolva egy tanulmányt az I. Ferdinánd korabeli helytartótanácsokról és az ahhoz szükséges adattárt 18.

1) Századok XXXIX. k. 349. l I*

A munka tárgya és forrásai.

IV

Ezzel talán túl is léptem megbízásom körén; de azt történelmi tudományunk érdekében szükségesnek tartottam.

Hasztalan fordultam ugyanis azon korról szóló törté- nelmi munkáinkhoz és kiadott forrásgyüjteményemkhez, mert ha néhány megbízható adatot találtam is, de a helytartói intézmény lényegéről képet nem nyertem, sőt azon nagy anarchia miatt, a mely Jongelinustól kezdvel) a legújabb korig éppen e fontos kormányszékünk lényegére és történetére vonatkozó nézetekben uralkodik, annál több hamis nyomra és véleményre akadtam.

Eredeti szándékom ugyanis csupán az volt, hogy beve- zetésül éppen csak azon évekről írok, a melyeket a codex felölel; de később meggyőződtem arról, hogy történelmi irodalmunk nagy hiányai miatt, a melyek jelentéktelenebb események aprólagos kidolgozása mellett a fordulópontok és. az újkori jogtörténelem különösen administratio elhanyagolásában jelentkeznek: e szándékomnál feladatom lelkiismeretes felfogása mellett nem maradhatok meg.

Kétségtelen ugyanis, hogy I. Ferdinánd uralkodása nagyon sok szempontból történelmünkben oly fordulópontot képez és annyi változást, századokra kiható, sót a mai nap ís érezhető nagy változást jelent, hogy annak alapos ismerete nélkül közel nágyszáz év történetét nem érthetjük meg.

Nem lehet czélom itt e változások . összefoglalása, csak azt említem fel, a mi tárgyammal szorosan összefügg: ő az első királyunk, a ki annyi törvény ellenére nem tartózkodott állandóan országunkban. Távolléte kezdetben ideiglenes jellegű, utóbb czéltudatos és állandó s ennek megfelelnek távolléte idejére tett intézkedései 18.

. Mint Európa többi országaiban, sőt Svédországban nap- jainkig. úgy nálunk is már a középkorban, távollevő királyairk helytartókkal (vicarius, locumtenens) helyettesítették magukat. Ugyanezt tette Ferdinánd is; de mivel az előző királyok csak háboru esetén, vagy ha más országaikat látogatták meg, tehát ideiglenesen voltak távol, úgy hogy még az ideiglenes

mm

) Catalogus palatinorum regni Hungariae ex vetustissimis litteris. Révay : De monarchia etc. 158. l

V

helytartói kormány is szokatlan volt a magyarok előtt! ; . Ferdinánd és az ő példáját mindenben híven, programm- szerűen követő utódai is állandóan távol lévén: uralkodása a helytartói intézmény történetében 340 évre kiható forduló- pontot képez, annyira, hogy az egykorú Verancsics Antal, esztergomi érsek és helytartó, azt írja arról: »is s magistratus incoepit nostra memoria«.?)

S midőn ennek történelmi irodalmunkban nemcsak kellő méltatása hiányzik, hanem Ferdinánd távolléte idejére tett intézkedései is annyira ismeretlenek valának, hogy még helytartói nevét sem ismertük, kiszakíthattam-e, és igazsá- gosan méltathattam-e a helytartótanács 1549—1551. évi történetét a nélkül, hogy az előzményeket és következményeket megismerjem és megismertessem ?

E kérdésre minden igazságszerető ember bizonyosan nem-mel felel.

Arra a nem csekély feladatra vállalkoztam tehát, hogy kutatásaimat az előző időkre is kiterjesztem, hogy így az egész fejlődést "látva, az említett éveknek csak oly jelentőséget tulajdonítsak, a milyennel azok a helytartótanács történetébe tényleg beilleszkednek, mert különben az anyagbőség csak túlzásra és igazságtalanságra csábított volna. Sőt kiterjesz- tettem kutatásaimat a későbbi időkre is, és az azokból nyert meggyőződésem szerint úgy találtam, hogy a helytartótanács történetét a legközelebbi fordulópontig a Nádasdy Tamás nádor helytartóságáig kell levezetnem, mert csak így véltem érvényre juttatni azt az igazságot, hogy a helytartó- tanács szervezetére, illetékességi körére és történetére semmi befolyása nem volt annak, hogy a nádori szék be volt-e töltve ?

Kutatásaim közben különböző levéltárakból a kérdés fontosságának megfelelő, tanulságos anyagot gyüjtöttem össze. Ebből kiválasztottam azon darabokat, a melyek a helytartó- tanács történetére nagyobb fontossággal bírnak és Függelék gyanánt jelen munkámhoz csatoltam; a többit pedig egy nagyobb monographia részére tartottam fenn.

1) M. O. E. I. k. 274. 1. 2) Mon. Hung. Hist. Irók. XXVI. k. 283. |.

VI t^ Kiterjaztettem kutatásaimat arra is hogy codexünk teljesen felóleli-e a helytartótanács azon kori levelezését és hogy az abban levő anyag levéltárainkban és történeti köz- leményeinkben mennyire van képviselve. Az előbbiről codexünk ismertetésénél számolok be, az utóbbiról pedig a szöveget kísérő jegyzetekben; általánosságban azonban e helyen is ki kell emelnem, hogy ha jutottam is némi eredményre, az nem változtathatja meg dr. Károlyi Árpádnak éppen ezzel a kérdéssel kapcsolatban levéltáraink pusztulásáról nyil- vánított véleményét.1) " " nek . "Természetes, hogy a lehetőségig igyekeztem felhasználni tulajdonított ezen korral fozlalkozó irodalmunk teljes anyagát, a miről Várdayf. az olvasó a jegyzetekból nyerhet meggyőződést. Felhasználtam ezeken kívül egy oly közleményt, a mely a Történelmi Tárban?) Frater György leveleskönyve czímen jelent meg, mert kétség- telen, hogy az a Várday Pál helytartó leveleskönyvének, illetve követutasításainak és számadásainak nem tudható mi czélból összeírt, rendetlen. töredéke. A közlő tévédése a körülményekből könnyen érthető. Az Országos levéltárban őrzött irat czíme : Regestum de non- nullis negotWs publicis et privatis és mint az egyes darabok egykorú czímei és a szöveg is elárulják, azokat a helytartó adta ki. Ámde a szövegben helytartó czímmel Frater György fordul elő, a közlő tehát minden további okoskodás nélkül az ó leveleskönyvének vette. Annál nyugodtabban tehette ezt, mert Frater Györgyöt az 1542. évi gyalui egyezség fel- jogosította a helytartói czím viselésére és ő azt viselte is minden megszorítás, illetőleg közelebbi meghatározás nélkül; holott ő Várday Pállal és később Ujlakyval szemben csak az erdélyi részek helytartója volt, úgy hogy csak a locumtenens Suae Mate- statis in partibus regni Transsylvanicis czím illette meg,a mint Várday Pál és Ferdinánd érintkezések alkalmával e czímet is adják neki.?) Hogy mily kétségtelenül Várday Pál a, szóban forgó regestum locumtenens-e, minden egyes darabból kitűnik.

1) Századok. i. h. 2) 1893. évf. 250—290. 1. 3) Magában a szóban forgó közleményben is így fordul elő.

VII

Mindjárt az első darab a lázadó Bebek Ferencz és a hely- tartó közötti egyezség, a melyet Várday »medio dominorum episcop: Varadiensis thesaurarit (tehát éppen Frater György) et Andreae Bathory« kötött. |

Egy másik darab kóvetutasítás éppen »ad reverendis- simum dominum fratrem Georgtum, episcopum Varadiensem, thesaurarium ac locumtenentem Suae Masestatis in partibus regni. Transsilvanis.

Majd előfordul Várday Pálnak három, saját neve alatt kiadott levele!) és éppen a Frater György követségére adott válasza.

Kétségtelen tehát, hogy e regestumot is habár codexünket érték tekintetében meg sem közelíti alkalom- szerűen jogosan használtam fel helytartótanácsunk történe- téhez, illetve működésének ismertetéséhez.

Arra törekedtem, hogy e két utóbbiról a történelem- ról és működési körről tiszta képet adjak, ezt pedig csak úgy érhettem el, hogy azokat különválasztottam. Ez által elkerülhetetlenné vált az, hogy néha ugyanazon adatot vonat- kozásai szerint bár ettől lehetőleg óvakodtam több helyen is fel ne említsem.

A történelemnél törekedtem arra, hogy azon kor általános történetének keretébe illeszszem, de mivel szakemberek részére írtam a nélkül, hogy ismert dolgok bővebb fej- tegetésébe belementem volna; a jogkör ismertetésénél a levéltári anyag mellett különös tekintettel voltam azon kori országgyűléseink irataira és végzéseire is. Tartózkodtam azonban attól, hogy a gravamenek általánosításaiból általános következtetést is vonjak.

Még a helytartótanács kifejezés használatáról kell számot A helytartó- adnom, mert bizonyára történetíróink közül többen véleked. "ács neve. nek úgy, hogy e kifejezés, a melylyel egy, a törvény által több időre, állandó jelleggel szervezett kormányszéket szoktak jelölni, az I. Ferdinánd korabeli kezdetleges és ideiglenes hely- tartói intézményre alkalmazva anachronismus.

Tényleg e kifejezés az 1723. évi törvénynyel sanctionált consilium. locumtenentiale regium fordításaként tűnik fel és

1) 269—272. 1.

VIII

messzeható, nagy közjogi jeléntóségü elvet fejez ki: .a király nem tartózkodván az országban, helyét a helytartó tölti be, minek folytán a királyi tanács helytartói tanácscsá alakul és így e névvel is kifejezésre jut az, hogy a nemzet belenyugo- dott abba, hogy. királyai külföldön tartózkodjanak.

Azelőtt a nemzet legalább jogfenntartás czéljából tilta- kozott királyai állandó távolléte ellen és országgyűlési vég- zésekben meg-megújította azon kívánságát, hogy legalább az év egy részét az országban töltsék.

Természetesen a legjobban ragaszkodott ehhez I. Ferdi- nánd alatt, a mikor még szokatlan volt sa királyról csak hallani, de nem látni ót«, és a mikor az ország védelmére, idegen segély szerzésére való hivatkozás, más mentségei és igéretei még fenntartották azt a naiv hitet, hogy távolléte csak ideiglenes. Kezdetben e naiv hitet fejezik ki, a mikor »haec absentia Regiae Maiestatis« és »reditus eiusdem«-ról beszéinek s kiábrándulásuk után is megmaradnak e kifejezések még a következő uralkodók alatt is, nem mint oknélküli stylus solitus, hanem kifejezve azt, hogy a nemzet nem akar lemondani azon jogáról és követeléséről, hogy királya állandóan .az or- szágban tartózkodjék.

Tehát a helytartótanács kifejezés szigoruan közjogi szempontból, de csakis közjogi szempontból indulva ki, az I. Ferdmánd korában nem volna használható.

Azonban a történelemnek a nemzet joga és aspiratiói mellett be kell számolnia az azokkal szemben létrejött álla- potokról, a valóságról is.

És én most, a midőn éppen egy ily valóságot teszek tanulmány tárgyává, a közjogi álláspontnak csak megemlí- tésére szorítkozhatom; azon túl pedig a létezett állapotok kifejtésére fektetvén a súlyt, kifejezést is olyant választok, a mely a létező állapotoknak és ha lehetséges, az akkori nyelv- szokásnak is megfelel.

Ha az előbbit tekintjük, kétségtelen tény, hogy királyaink Ferdinándtól kezdve nem tartózkodtak az országban, hanem a helytartó és melléje rendelt tanács által kormányoztak.

Ezen helytartót és tanácsot, mondjuk helytartótanácsot, szervezetének megfelelően, a mint az örökös tartományok-

IX

ban, nálunk is hivatalosan Locumtenens et consiliarii regi- minis Hungarici (amott Áustriaci) néven emlegették. Azonban megállapodott neve nem volt. Kimutatható, hogy még ugyan- azon napon kelt leveleikben is más és más néven nevezik magukat. Igy . előfordul : Locumtenens et consiliarii Posonii constituti; Locumtenens et consiliari Suae (Regiae) Maie- statis (in Hungaria, vagy Posonii constituti) Locumtenens et. consiliarii etc. Locumtenens et consiliari regni, Locumtenens et consiliarii Hungarici ; Maria helytartósága alatt: Consilium Maiestatis reginalis 1 és később több esetben: Locumtenens et consiliari sui; sót egy alkalommal: Locumtenens et con- siiaris sul. regiminis Hungarici.

E kifejezéseket egykorú szóval király képe ?) és tanácsá- nak fordíthatnók ; a mi azonban annyira hosszadalmas, hogy nem használható.

Az országgyűlés azonban, a mely nem ment bele oly finom jogi distinctiókba még a kifejezésben is, mint a jog- tudósokból álló tanács, az egyszerűség kedvéért már gyüjtő- nevet keres és felterjesztéseiben, meg törvényczikkelyekben vagy dominus locumtenens-t, a ki az egészet kifejezi, vagy pedig locumtenentia-t emleget, sót egy esetben consilium locumtenentis-t 18.

Már most locumtenens et consiliarii sui és consilium locumtenentis ugyanazon jelentésű lévén és mivel mindkettó éppen olyan joggal forditható hely- tartótanácsnak, mint a consilium locumtenentiale ; habár e kifejezéseket nagy idő és közjogi ellentét választja el egymás- tól, mégis a tényleges viszonyokból kiindulva s az egykorú nyelvhasználatban is támaszt találva, azt hiszem, hogy jogo- san és az anachronismus vádja nélkül használhatom a hely- tartótanács kifejezést már az I. Ferdinánd uralkodására vonat-

?) Szalaházy Tamás veszprémi püspök írja 1527. febr. 24-én Ferdinándnak: Ouae in consilio Maiestatis reginalis acta sint his diebus non videntur per me repetendae. Bécsi udvari levéltár. Hungarica.

2) Bár e kifejezés még a XVIII. században is él, már a XVI. század elején is előfordul a helytartó szó. Először tudtommal Veran- csics Antal használja. Mon. Hung. Hist. Irók. III. k. 68. |.

ÉNEK iiiltutikoszuaz[ [DS / o

X

kozólag is. Annyival jogosabban tehetem ezt, mert oly kiváló tórténetíróink használják e kifejezést I. Ferdinánd korára vonatkozólag is, mint Szalay László, Horváth Mihály, Károlyi Árpád, Thallóczy Lajos, Fraknói Vilmos, Acsády stb.

Ezt használom tehát én is, kivéve azon korszakot, a mikor nem volt helytartó, a mely idő alatt a latin consilium regiminis-nek megfelelően kormánytanács-nak nevezem.

, drop Még csak szokás szerint & kiadásban kóvetett elvekról " kellene beszámolnom ; de természetes, hogy a már általánosan elfogadott elvek szerint jártam el, mindvégig nagyobb gondot fektetve a tartalmilag másolásra és a helyes interpunctióra, mint az értéktelen és következetesen nem is használt sallan- gokra. A másolatot az eredeti szöveggel kétszer hasonlítottam összel) és kéziratomat a következetesség szempontjából is ismételten átnéztem, azonban érzem, hogy oly tökéletességre nem jutottam, a milyent éppen e téren lehet követelni.

Igyekeztem az olvasó munkáját azzal is megkönnyíteni, hogy a szövegben hiányzó vezeték- vagy keresztneveket és az egyes szereplők állását jegyzetekben és még kimerítőbben az Indexben közöltem, természetesen azonban csak ott, a hol félreértéstől nem kellett tartanom, nem akarván kétséges eset- ben a saját kétes értékű véleményemmel mást megtéveszteni. Ép így jártam el ott is, hol a czímzett neve hiányzik.

Mindenben igyekeztem követni nagyrabecsült bírálóm, dr. Károlyi Árpád úrnak a történettudományi bizottság elé terjesztett birálatát, illetve utasításait és szóbeli szíves tanácsait, a kinek jóakaratú támogatása nagyban segített munkámban. Midőn erről hálás elismeréssel és köszönettel emlékezem meg, nem mulaszthatom el, hogy ne nyilvánítsam köszönetemet dr. Szabó Dezső és Kujáni Gábor barátaim szíves támogatásáért, a kik a codex másolásában és össze- hasonlításában voltak segítségemre.

Győrött, 1907. június 30-án. Kiss István.

1) Kivéve az 1—7. íveket, a melyeknek korrekturája, alkalmával a codex nem állott rendelkezésemre.

I. FEJEZET. A helytartótanácsról általában.

A helytartótanács története I. Ferdinánd korában.

Mai közjogi felfogás szerint a király távolléte alatt még a kötelező személyes királyi hatáskörben sem helyettesítteti magát helytartó által, mert a végrehajtó hatalmat távolléte idejében is ministerei által személyesen gyakorolja!) ; a régi magyar közjogi felfogás azonban a távollevő királyt kizárván némely jogai gyakorlásából, helyettes kinevezésére kénysze- ritette.

Ily helyettesekkel] idegen országok történetében is találkozunk; de ott a kormányzat minden ága a személyes uralom, a királyi hatalom pedig magánhatalom szinében jelentkezvén, nem annyira az alattvalók közjogi érzéke, mint az uralkodók jól felfogott érdeke s országaik belbékéje és biz- tonsága volt az irányadó, mert a távollevő király a consoli- dálatlan állapotok és rossz közlekedési viszonyok között mindezekről csak úgy gondoskodhatott, ha tekintélyét és hatalmát (tetszése szerint választott !) helyettesére ráruházta.

Tagadhatatlan, hogy e szempont nálunk is érvényesült ; de a kiralyi hatalom közhatalmi jellegénél és a nemzet közjogi érzékénél fogva nem úgy, mint külföldön. Ha még az Árpád- korban nem is ismerték fel a király távollétének nagy közjogi jelentőségét ; de már Zagmond uralkodása megtanította a nemzetet arra, hogy mily káros maga a távollét ténye a köz- békére és mily veszedelmes a távol, idegen befolyás alatt levő király feltétlen intézkedési joga az ország szabadságaira.

1) 1867: III. és VII. t.-cz.

A helytartói intésményról általában.

XII

Az előbbit, a mely különben már II. Endre alatt is nyil- vánult, a király távo:létének korlátozására vonatkozó törvé- nyekkel, az utóbbit pedig a helytartóság kózjogivá tételével igyekeztek megakadályozni.

Mivel azt látták, hogy a király távollétének oka leg- többször a külföldi hadjárat, a melyekből az országnak különben is csak kára származott, kimondották, hogy a neme- sek nem kótelesek a királyt külföld i támadó hadjáratra követni

Ha szintén nem is direct arra czélzott, de a távollétre is korlátozólag hatott azon intézkedés, hogy általános nemesi felkelésnek csak akkor van helye, ha a király személyesen áll a hadak élére. |

A távollevő király jogait korlátozták azon törvénynyel, hogy külföldön még akkor sem gyakorolhatja legfőbb bírói jogát, ha magyar bírótársak vannak mellette.

Határozottabban törekedtek a távollét megakadályo- Zására, a mikor más országokban is uralkodó királyainkat positive is kótelezték arra, hogy állandóan az országban tar- tózkodjanak.

Bár mindezeknek, s tárgyunk szempontjából pedig külónó- sen a két utóbbinak van közjogi jelentősége ; a kérdés csak akkor vált igazán kózjogivá, a mikor nemcsak a távollét kor- látozására, hanem annak ideje alatt a helyettesítésre is positiv intézkedéseket tettek. Korlátozhatták ugyanis, de meg nem akadályozhatták azt, hogy királyaink akár a saját, akár az ország, akár pedig más birodalmaik érdekében több-kevesebb időt külföldön ne töltsenek. Ez időre kezdetben királyaink is tetszésük szerint neveztek ki helytartókat (vicarius, guber- nator) még akkor is, a mikor a nemzet a többi, eredetileg udvari tisztségek betöltésére befolyást gyakorolt, sőt a fontosabbakat részint választás alá vetvén, részint pedig más álláshoz kótvén, közjogivá tette. Ez a helytartói állás bizalmi jellegében magyarázatát is leli.

A király helyettesítésének kérdése először Zsigmond alatt nyert közjogi jelentőséget, a mikor fogsága alatt mert az 18 a királyi jogok gyakorlásában a távolléthez sok tekintetben hasonló akadály az országtanács helyettesí- tette. Későbbi távollétei, valamint utódai alatt ugyan a helyet-

XIII

tesítésben rendszeresség nem mutatkozik ; de már az a tény, hogy alatta a helytartóságot a régi tekintélyét és közjogi jelentőségét visszanyert nádorsággal is összekapcsolták, a mi addig nem történt meg, mintegy előkészítésül szolgált az 1485. évi X. t.-czikkelynek, a mely által, mint korábban a cancelia- riusi méltóság az esztergomi érsekségge!, a belytartóság a nádori meltósággal kapcsoltatván össze, annak betöltésére a nemzet közvetve jogot nyert.!)

: A szóban forgó törvényczikkely e tárgyban a következő- képpen intézkedik : »Ha Ő Felsége akár hadjárat, akár más ok miatt el találja hagyni az ország ot, helytartója tisztéből kifolyólag mindig a nádor legyen és a melléje rendelt sze- mélyekkel (a kiknek azonban ő legyen feje és előljárója) mindazt tehesse, a mit a király tehet és tenni köteles, kivéve mégis a kegyelmezést, a koronára szállott javak adományo- zását és mindazt, a mi régi rendelkezések szerint mindig csak a királyi méltósághoz tartozott«.

E czikkely a helytartó és melléje rendelt tanácsosok jogait röviden, de szabatosan írja elé. Még idő sem volt azon- ban arra, hogy ez részint a Mátyás halálát követő zavaros viszonyok miatt, részint pedig azért, mert idegen származású utódai is ritkán tartózkodtak külföldön megszilárduljon ; a mikor a nemzet egy része oly királyt és azzal együtt oly uralkodó-családot választott, a melynek tagjait ellenszenvük és az a tény, hogy hatalmuk súlypontját külföldön keresték, annyira távol tartotta tólünk, hogy országunkban csak ritkán, mintegy vendégként jelentek meg és nem nemzeti hatalmunk fejlesztésére és azon hatalom bírására, hanem minden korlát nélkül való uralkodásra, a nemzet elnyomására és az ország- nak családi birtokká való sülyesztésére törekedtek.

Önkényes intézkedéseik között a nemzet alkotmányára messzeható jelentőséggel bír az, hogy a nádori széket nem töltvén be, állandó távollétük alatt a végrehajtó hatalmat tetszésük szerint kinevezett helytartókra és tanácsosokra

1) Ismerem Fraknói értekezését a nádori czikkelyekból (Száza- dok XXXVIII. évf.); de egykorú és közel egykorú adatokkal össze- vetvén, azokat törvényeknek tartom és úgy is emlegetem.

A nádori tórcény.

XIV

bízták, a mi által a helytartóságot ismét bizalmi, mintegy magánjogi állássá tették.

Hogyan fejlődtek ki ez állapotok előleges terv nélkül lassanként, és különösen hogyan alakul át a középkori ideig- lenes helytartóság egyre állandóbbá és a melléje rendelt rendes királyi tanács helytartó tanácscsá ? e kérdés kifejtését teszem értekezésem tárgyává.

I *

első, helytar . . Nem volt senki, a ki annyit és oly önzetlenül fáradott téjaasóseegy 68. Szenvedett volna a Habsburg-ház magyarországi ural- királyné. máért, mint a szerencsétlen véget ért király özvegye, a trón- követelő Ferdinánd testvére: Mária. Feláldozta nyugalmát, reményeit, veszélynek tette ki életét, hogy bátyjának királylyá választását biztosítsa. És midőn fáradozásának eredményét elérte, újabb fáradság lett jutalma: tovább kellett kormá- nyoznia az országot, mert Ferdinánd nem jöhetett be trónja elfoglalására. Őt ugyanis a csehek is királylyá választották és egy pár héttel előbb trónja elfoglalására ünnepélyesen felkérték. Nemcsak erre, de helyzetére való tekintettel is, előbb kellett magát cseh királylyá koronáztatnia. A magyar választás ugyanis sok pénzébe került és tudta, hogy jogainak érvényesítése még többe fog kerülni; mivel pedig pénztára üres volt, elhatározta, hogy minél előbb kimegy Csehországba és a csehektól, többi tartományaitól és magyar híveitől nye- rendó segítséggel, elhatározó erővel lép fel ellenfele ellen.!) Tervét közlé Máriával és felkérte ót, hogy visszatértéig vezesse tovább a magyar ügyeket, melyeket eddig is oly bölcsen vezetett.2) Mária már a következő nap válaszolt; köszöni bátyja bizalmát, de nem szívesen vállalkozik a nehéz szerépre. Mégis enged kérésének, csakhogy igérje meg, hogy ha valami hibát követ el, járatlanságának tulajdonítja ; gondoskodjék még távozása előtt személyes biztonságáról és a várak meg-

—À

1) 1526. deczember 26-án tartott ez ügyben tanácsot. À határozatot Marino Sanuto alapján közli Jászay: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 366. I. jegyz. V. ö. Londoni magyar okmánytár 100. I.

2) U. o. 307. I. Gévay : Urkunden und Aktenstücke zur Geschichte der Verháltnisse zwischen Österreich, Ungarn und der Pforte. Wien. 1840—42. I. k. 31. Il.

XV

rősítéséről.1) Ferdinánd a következő év elején kelt levelében mindent megigért,2 úgy, hogy Mária további aggodalom nélkül vállalkozott a nehéz tisztségre.

Mikor ez ügy a magyarok tanácsa, hozzájárulása nélkül már be volt fejezve, 1527. január 13-án érkezett meg Bécsbe a nádor vezetése alatt a választógyűlés által kiküldött követ- ség, hogy Ferdinándnak ünnepélyesen tudtára adja megválasz- tatását és őt felkérje, hogy koronáztassa meg magát. A kül- döttség tagjai természetesen legelőkelőbb párthívei voltak, a kik előtt tervét előtárva, az ország további ügyeiről is kikérte tanácsukat. Helyeselték azon intézkedését, hogy távolléte ide- jére Mária legyen helytartója, mert neki pártkülönbség nélkül nagyobb tekintélye volt, mint a nádornak, a kit a helytartóság törvény eszerint illetett volna ; de kívánták, hogy nevezzen ki melléje tanácsosokat, lássa el őket utasítással, meghatározott jogkörrel, az ország megnyugtatására bocsásson ki patenseket, a fontos Soprontól és Pozsonytól vétessen ki hűségesküt stb. Ferdinánd elfogadta tanácsukat és kinevezte Máriát telj- hatalmú helytartójának, 3) az urak pedig be sem várva tanácsaik foganatosítását, visszatértek.§) Nemsokára követte őket a4 sarb kinevező oklevéllel és utasításokkal Rauber Kristóf, laibachi rendett né- püspök, Dornberg Rézmán és Pemflinger István, a kiket "" m Ferdinánd a magyar követség megegyezésével a magyar tanácshoz Mária mellé adott, de éppen az ő tanácsukra com- missarius névvel látott el, hogy jelenlétük visszatetszést ne szüljön ; hugához írt levelében azonban kifejezte azon remé- nyét, hogy szükség esetén élni fog tanácsukkal. E három idegen

1) Gévay : i. h.

2) Ű. o. és Szalay : Magyarország története IV. k. 46. l.

3) A kinevező oklevél nem ismeretes. A sok idézhető adat között teljhatalmát a legjobban bizonyítja a következő eset: A sop- roni kapitány elfogta a plébánost és káplánt s bilincsekbe verve átadta a városnak Mária írja nekik 1527. márcz 11. Quod ipsius factum non potest nobis plurimum non displicere, nam si guid illi fecerunt animadversione dignum, debebat eos mittere huc ad nos, quae in omnibus rebus Hungaricís serenissimi fratris, regis Hungariae vicem et locum tenemus et nos scivissemus, quid de ipsis statuendum fuisset. Bécsi udv. levéltár. Hungarica.

4) Gévay i. m. 41., 51. I. Jászay 439. Szalay i. m.-

XVI

A magyar és tanácsos volt a kapocs az alsó-ausztriai kormánytanács és a

Mciytorid magyar helytartótanács kózótt, mert Rauber minden fon-

tanács. tosabb ügyben jelentést tett és kikérte tanácsukat. Ez volt

a jövő közjogi sérelmeinek, az idegen befolyásnak nyitott

kapuja, a mely ellen annyi ingerült kifakadást és tiltakozást olvashatunk országgyűlési iratainkban.!)

És Ferdinánd ugyanazon napon teszi ez alkotmányellenes rendelkezéseket, a mikor az országot patenseiben arról biz- tosította, hogy jogait, szabadságát és nyelvét megvédelmezi. Erre vezette a magyarok elleni nem éppen jogosulatlan bizal- matlansága, erre azon tapasztalata, hogy pártja vezérei sem tartják feltétlenül szükségesnek a törvények pontos meg tartását. Mert szigoruan véve magának Máriának helytar- tósága is éppen azon nádori törvények ellen volt, a melyekre

- maga Ferdinánd alapítá ellenfele választásának már formailag 1s törvénytelen voltát, érvénytelenségét.

De a nagy veszélyben aludt a közjogi érzék és kissé későn is ébredt fel.

Mária, a ki önemésztő aggodalommal viselte állása terhét, szeretett volna bátyja elutazása előtt vele személyesen beszélni ; de Ferdinánd annyira sietett, hogy nem adhatott erre alkal- mat és így ha nem akarta volna is, a bátyjától jövő laibachi püspök tanácsaira volt utalva. Pedig az előre nem látott nehézségeknek egész serege zúdult rá, mert alig hogy elterjedt Ferdinánd eltávozásának híre, az ellenpárt felülkerekedett és a Ferdinánd pártjában nagy zavart idézett elő. Igy történt, hogy még oly könnyünek látszó megbízás is, mint Sopron és Pozsony városától a hódolati eskű átvétele, nagy nehéz- ségbe ütkózótt.?) Különösen az utóbbitól, a hol Mária és az

Mária nehéz helyzete.

1) Ezen commissariusoktól a Bécsi udv. levéltárban sok jelentés van részint Ferdinándhoz, részint az ausztriai helytartótanácshoz. Hasonló képen több utasítás illetve parancs fogalmazata hozzájuk Ferdinándtól élén: Ad commissarios (Posonienses).

?) Ferdinánd még január 19-én mindkét városhoz levelet intézett, a melyben hivatkozva arra, hogy az ország törvényei szerint királylyá választatván, azért Mária királynénak, »tanquam supremae in regno illo locumtenenti nostrae potestatem omnimodam dedimus, ut a vobis fidelitatis et homagii iurumentum nomine nostro et in manus nostras accipiat. Ered. fogalmazat a bécsi állami levéltárban.

XVII

egész kormány tartózkodott. 1) A várat az öreg Podmaniczky tartotta kezében, a kit semleges állása megváltoztatására

nem bírhattak rá, és magában a várban és környékén a német

hadak között fizetésük elmaradása miatt lázadás tört ki.

Mária keservesen írá február 9-én Ferdinándnak, hogy még

a futárok fizetésére sincs elégséges pénze ; az urak sem képesek katonáikat fizetni, mert Ferdinándtól nem kapják meg fize- tésüket, birtokaikat pedig elveszítették. Előre látja, hogy nemsokára kénytelenek lesznek - elpártolni. Későbbi levelében

is hasonlóan panaszolkodik; vádolja, hogy nem hallgatott tanácsára és figyelmezteti, hogy a ki sok országot akar, annak

sokféle emberre van szuksége. Majd egy másik levelében: .

s Hiszem, hogy Felséged elfoglalja az országot, de arról is gondolkoznia kellene, hogy hogyan tartja megs Ánnyira vigasztalannak látja a helyzetet, hogy kéri bátyját, hogy

a helytartói tiszt viselésével bízzon meg valaki mást.2) De

" Ferdinánd nem fogadta el lemondását, sót éppen ez időben gának publi publicáltatta az országban, hogy őt nevezte ki helytartójának, catiója. a miről úgy látszik, hogy korábban megfeledkeztek.3) Később

az állapotok még gonoszabbá váltak; Ferdinándnak egyre

több és kiválóbb hívei pártoltak János királyhoz, a mi csak —— növelte Mária aggodalmát és elkeseredését. Követet küld pee fr^ tehát bátyjához, sürgeti, hogy térjen minél hamarább

1) Soprontól nem is Mária, hanem gróf Salm Miklós, Fürst Ernő -és Reinbach Vilmos vette át a hűségesküt (Magyar Történelmi Tár. XI. k. 139. L) és tovább is ott maradtak. Erre vonatkozólag Mária leveleiben a soproni levéltárban több adat van. Egyik legérdekesebb az, hogy a Sopron város és a volt soproni zsidók között felmerült pörben ket nevezi ki bíráknak, de később arra való utalással, hogy az ország törvényei szerint külföldi nem lehet bíró, megbízását visszavonta és a pört a király visszatértéig elhalasztotta. Függelék III—V. sz. Pozsony- tól pedig csak az év közepe táján a vár átadása után vehették át a hűségesküt. Erre Mária és Báthory külön megbizást kapott, mely- nek fogalmazata megvan a bécsi udv. levéltárban.

3) Az erre vonatkozó érdekes : leveleket közölte Gévay i. m. 429—981. 1.

3) A publicáló levél 1527 febr. 3-án Kuttenbergben kelt, a hol Ferdinánd útjában egy pár napot pihent. A megmaradt fogalma- zatra rávezetve az utasítás, hogy 77 példányban erpediálják. Füg- gelék TI.

R. Kiss István: A m. helytartótanács I. Ferdinánd korában, II

Betegsége.

Ferdinánd visszatér.

XVIII

vissza 1) "majd pedig a sok gondba bele betegszik s a mikor jobban lesz, orvosa levegő változtatást ajánlván neki, Bécsüjhelybe megy?) és attól kezdve az ausztriai helytartótanács élén jelenik meg, míg a nehezebb magyar ügyeket Ferdinánd meghitt emberei: Báthory István, Szalaházy Tamás veszprémi püspök, Thurzó Elek és az említett commissariusok intézik.) Majd ismét megjelenik Pozsonyban ; de a mint Ferdinánd félévi távollét után vissza- térvén, az országban jogai érvényesítésére nagy sereggel meg- jelent és ez által Mária helytartósága megszünt, sietve távozott. szenvedései színteréről, Pozsonyból Bécsbe.§) Később Anna királynéval együtt tért vissza a koronázásra és azután Nezsi- derre vonult.5) De megint fenyegette nyugalmát Ferdinánd és a. nemzet bizalma. Ferdinánd ugyanis az 1528. évi januári országgyűlésen kijelentette, hogy az ó és országunk hadereje nem lévén elégséges arra, hogy egyszerre a törökkel és a vajdá- val is megküzdjön ; a regensburgi birodalmi gyűléstől szemé- lyesen fog segélyt kérni 8 azért távolléte idejére az ország- gyűlés kívánsága szerint utasítást és megbizottakat hagy hátra, a kik a teendőkről tanácskoznak és folytatják a háborút. mindkét ellenség ellen.9$) A rendek megnyugvással vették tudomásul az előterjesztést és kérték, hogy hagyjon hátra

1) 1527. mároz. 71-én Pozsonyban kelt levelében írja Ferdinánd- nak: Mittimus ad Vestran Maiestatem hunc fidelem eius consiliarium venerabilem et egregium Nicolaum de Gerend, custodem Albensem,. qui nostro et consiliariorum suorum nomine, qui nunc sit rerum Hungaricarum status exponet Maiestati Vestrae eumque enixissime rogabit, ut temporum ratione cognita, reditum suum dignetur maturare. Sunt enim causae profecto gravissimae et vehementissimse,. quae Maiestatis Vestrae celerem reditum suadeant sicuti haec et alia, quae demandavimus, idem Nicolaus de Gerend copiosius declarabit. Bécsi udvari levéltár. Hungarica.

2) A laibachi püspök jelentése Ferdinándhoz. U. a. levéltár.

3) Erre vonatkozólag a sokszor idézett bécsi udvari levéltár Hungaricai között sok adat van.

1) Acsády : Magyarország három részre oszlásának története 51. L

8) Itt maradt 1528. közepéig. Innen egy nagyon érdekes levelet irt Ferdinándnak, a melyet a királyi tanácsra vonatkozó okmánytár- ban szándékozom közölni.

6) Királyi propositio. M. O. E. I. k. 207. L

XIX

elégséges haderőt, a véghelyeken alkalmas tiszteket és intézkedéseket s megfelelő személyt a tanácscsal együtt. Míg a király két előbbi kérésükre a Máriához intézett levele szerint —* oly intézkedéseket tett, a milyenek még eddig nem voltak, a harmadikra nézve úgy neki, mint a rendeknek az volt a véleménye, hogy a legalkalmasabb az özvegy ki- rályné.1) |

Midőn azonban Ferdinánd vele Ováron találkozott és szóval is felkérte őt a helytartóság viselésére, erre a nehéz tisztségre nem vállalkozott.?) Igy történt, hogy Ferdinánd ,,, ory Jat- OÓváron, 1528. márczius 7-én kelt levelében helytartó- ván hey- nak Báthory István nádort nevezte ki, melléje pedig Várday """vú9a. Pál esztergomi érseket, Szalaházy Tamás egri, Gerendy Miklós, erdélyi püspök, kincstartót, Thurzó Elek országbírót, Báthory András tárnokmestert rendelte tanácsosoknak. A kinevező oklevélben rájuk bízta az ország teljes kormány- zását,?) a kinevezést publicáló körleveleiben pedig a hely- tartótanács hatáskörét és intézkedéseit röviden érintve, igyekezett megnyugtatni a nemzetet, hogy távolléte csak javukra szolgál. Mihelyt szükség lesz rá, pár nap alatt meg- jelenik Budán. Annyi költséget és fáradságot nem vállalt volna magára, ha nem volna az a szándéka, hogy az országot a gonoszoktól megszabadítva magának, gyermekeinek és a magyar nemzetnek békességben megtartsa.)

Igy jutott Báthory másodszor a helytartói tiszthez.5) és a második sokkal nehezebb, sokkal dicstelenebb volt, mint az első. Magas polczán, csaknem királyi hatalommal fel- ruházva kellett megérnie ádáz gyűlöletének büntetését, poli-

1) Quant au troisieme de laissier persone en mon absence, parlay aussy &vecque eulx et a eulx et a moy me sembla ne pouuoir touuer nulle millure, ne plus ydoine que à vous madame. Gévay : Urkunden und Aktenstücke I. k. 34. |.

3) Szalay : Magyarország története IV. k.

5) Függelék VL sz.

4) Pray : Epistolae procerum regni Hungariae II. k. 320. L Kovachich : Supplementum ad vestigia comitiorum III. k. 130. I. Katona : Historia critic XX. k. 254. L

5) Először 1522-ben volt. Fraknói : Az 1485. évi nádori czikkelyek. Századok XXXVIII. k. 503. 1.

II"

XX

tikájának bukását. Élete végén látnia kellett az általa is gyűlölt német tanács uralmát árnyékhatalma fölött; éreznie kellett tehetetlenségét az idegen had féktelenségével szemben, buj- dosnia kellett a törökkel szövetkezett ellensége hatalma elől és látnia kellett, hogy hogyan pusztítja nemzetét a | német és török.

p Moni Alig távozott Ferdinánd, alig foglalta el tisztét Báthory, bár . nagy tevékenységet fejtett ki,!) felfordult az ország : sérelem sérelmet ért, a mely annyira elkeserítette a Ferdinánd pártját, hogy reá, mint ezen állapotok okozójára, füle hallatára, szörnyű átkokat szórtak, ót halálra keresték, úgy hogy a mint a királynak írja : »egy órát sem tudott halálveszedelem nélkül eltólteni.« Nyiltan vádolták azokat, a kik Ferdinánd meg- választását előkészítették és különösen az ő becsületére hivat- koztak, mertő biztosította a rendeket, hogy Ferdinánd az ország szabadságát megtartja és megoltalmazza. Hallania kellett az elkeseredett kérdést: »Hol hát a szabadság, hol a Báthory nagy hangon igért védelem ; mire való a nádorság Ezért a leal. királyhoz fordul és a visszaélések, különösen pedig a katonai

kihágások megszüntetését kéri.?)

De hasztalan veti közbe magát, az állapotok nem vál- toztak, sőt egyre rosszabbodtak, úgy hogy a következő év elején maga a helytartótanács ír fel a királyi seregek zabolát- lansága, kihágásai ellen, felsorolva azokat annak bizonyí- tására, hogy »naga az ellenség sem bánhatna gonoszabbulsa néppele.3) Midőn így a hadsereg és nép mint ellenség állott szemben, a helytartótanács és kamara tagjai is meghasonlottak egymással, úgy hogy előre lehetett látni, hogy János királynak határozottabb fellépése, vagy a török beavatkozása a Ferdinánd pártjára mily végzetes lenne. . I

Ssulejmán A török nem is váratott magára. És a mint megjelent, 7 Mwajtrit*- pusztult előtte a védtelenek ellen hóskódó, ellenséggel szemben gyáva rablóhad. Hasztalan igyekezett a helytartótanács 18

1) Óváry Lipót: A magyar tud. akadémia történelmi bizottságá- nak oklevél-másolatai II. k. 26. L

2) Függelék VII. sz. "

3) Gévay i. m. II. f. 59. I.

XXI

a Duna vonalát nemzeti felkeléssel biztosítani; Szulejman csaknem ellenállás nélkül jutott Budáig, Budának birtokába és hasonlóképpen ellenállás nélkül (Ovártól eltekintve) foly- tatta útját Bécs felé. |

Báthory és tanácsos társai nagy aggodalommal néztek A helytartó- a török közeledése elé. Ferdinándhoz fordulnak segítségért, Ven mindenre, a mi szent, kérik, hogy jöjjön az országba vagy tetei. legalább küldjön segélyhadakat ; de ő a mint a komoly veszély- ről értesült, Regensburgba utazott, utasítván a helytartótaná- csot és külön is meghitt tanácsadóját, a nagy műveltségű Szala- házy Tamás egri püspök-kanczellárt és a budai vár parancs- nokát, Nádasdy Tamást, hogy ha nagyobb veszély fenyegeti az országot, forduljanak segélyért a linzi kapitányokhoz. És erre nemsokára rtyilt is alkalom. Értesítik tehát őket a török gyors előnyomulásáról s rögtöni segélyt kérnek »nam ai ille prior Hungariam occupaverit, profecto non solum Austria, verum etiam reliquae Germaniae provinciae immanis illius belluae ferocissimam crudelitatem sentient«.1)

Kaptak is némi segélyt ; 2) de az a veszély nagyságához Általános képest elenyésző csekélység volt. E csekélységet szívesen "9". kiegészítették volna saját költségükön ; de birtokaik nagy része János király kezében lévén s a többinek jövedelméhez nem juthatván, a dúsgazdag főuraknak és főpapoknak alig volt önfenntartásukra pénzük,?) a kincstár is üres volt s a

1) Úgy Ferdinánd levele, mint az idézett kérés (1529. jún. 27.) a Bécsi udv. tár Hungaricái között.

2) 1529 jún. 27. értesíti Ferdinánd a helytartótanácsot és külön Nádasdyt, hogy Buda megerősítésére két zászlóalj gyalogot küld. Ké- sóbb Esztergomba is küldött segélyt, de Várday Pál nem fogadta be a németeket a várba. U. o.

$) A legszebb példa erre Báthory. 1529 júl. 15-én írja a királynak : Nune item maiore admodum vexor et premor miseria: solus enim decumbo eger adempto officio et manuum et pedum morbi vehementia ; servitores, quibus nil solvere potui, omnes sbierunt. Nullam habeo pro- visionem : bona omnia partim intercepta sunt, partim autem aliis obli- gate! Quam habuerim provisionem, ne poesit ea Maiestatem Vestram latere. His diebus dominus Nadasdy videns meam inopiam dedit 20 fl. eives Budenses et Pesthienses, a quibus mutuo aliquid levare nitebar, meae inopiae miserti gratuito dederunt fl. 70. Haec est mea provisio ! Eredetije Bécsi udv. lt. Hungarica.

XXII

tóbbszórósen kirablott országtól sem lehetett várni segélyt. Hiszen még országgyűlést sem lehetett Osszehívni.!) A rács A végveszély érzete kétségbeesetten jajdul fel a Ferdinánd-

apártolnak, pártiak leveleiben, a midőn a rácz naszádosok a törökhöz

4 emély mi. átpártolva, az egész Duna vonalát védtelenül hagyták.?)

Í Mindenki sejtette már, hogy mi lesz. Buda és azzal együtt az ország sorsa. A ki tehette, menekült Budáról ; csak a hely- tartótanácsnak kellett ott maradnia Ferdinánd régebbi paran- esal értelmében.3) Legalább Báthory felesége biztonságáról akart gondoskodni ; elküldte devényi várába.*) Később azon- ban ő is utána szeretne menni. Csak annyi időre kér engedélyt, a míg a vár megerősítéséről gondoskodhatik ; de Ferdinánd megparancsolja, hogy maradjon Budán, mert távozása igen rossz hatást keltene. A tanácsosok is találnak ürügyet a távo- zásra ; de Ferdinánd őket sem engedi. Maradnak tehát, kivéve gr. Thurzó Eleket, a kinek nehéz volt parancsolni. Ő egyszerüen bejelenté Ferdinándnak, hogy eleget veszített és szenvedett

1) Erre vonatkozólag a helytartótanácsnak több érdekes levele van a Bécsi udv. Itárban; mert Ferdinánd megparancsolta, hogy hív- janak össze országgyűlést.

2) A ráczok a magyar naszádosok hajóit és ágyuit is magukkal vitték. U. o.

3) Ferdinánd még azt sem vette néven, ha ünnepekre haza- mentek. Igy Szalaházyt, Nádasdyt, Thurzót már az 1528. év folya- mán többször megrótta, hogy Budáról távoztak. U. o.

4) Ezt is bejelenti Ferdinándnak. Levele oly érdekes, hogy itt egy részét közlendőnek tartom: Perscripsi saepius Maiestati Vestrae necessitates et defectus huius regni sui, novissime autem per venerabilem Albertum praepositum omnes status et conditiones rerum et negotiorum Maiestatis Vestrae examussim significavi ; nunc iam quis casus, quae calamitas et iactura copias navales Maiestatis Vestrae, quorum saltem virtute partes Cireumdanubiales hactenus salvae manserant, inopinate invasit et quam ingens terror et consternatio animos populi coeperit, ex literis nostris communibus Maiestas Vestra plane perspiciet. Pericula magis ac magis in dies accrescent! Ego nichil, ut Maiestas Vestra non